Magyarországon nagy múltja van a különféle gyümölcspárlatok készítésének. Az eredetigazolt magyar pálinka sárgabarackból, kajszibarackból, szilvából, körtéből, almából, cseresznyéből, eperből készülhet, melyek kizárólag itt teremtek.
Először az 1200-as években figyelhetjük meg, hogy gyógyászati célra különféle szeszes italokat használnak, melyeket égettbor névvel illettek. A gyümölcs és gabona párlatokba gyógynövényeket áztattak, általában rozmaringot, melyet a magyar királyné vizeként is hívtak. Nagyon hasonlított a ma is használatos svédcseppre. Károly Róbert a köszvényének kezelésére eredményesen használta.
A pálinka főzésének kialakulása a Kárpát-medence északi részéhez kapcsolódik. Maga a szó a szlovák nyelvből származik, majd az 1600-as évektől vette át a magyar. Akkor csak a gabonából készített italok esetében használták.